Környékbeli programok, nevezetességek

Ilona-völgyi vízesés

Ilona-völgyi vízesés

Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter. A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva,

több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Demjén Thermal SPA

Demjén Thermal SPA

A demjéni Termál Völgy megálmodói római kori fürdő hangulatát varázsoltak e mesebeli tájba. A lankás dombok között megbúvó völgy szubmediterrán éghajlata segít abban, hogy a fürdő örömeit mind a 4 évszakban élvezzük.

Bükkszéki strand

Bükkszéki strand

A megújult fürdő az idősektől a kisbabákig mindenkit szeretettel vár!
Nyáron az élményelemekkel bővült strand, az év fennmaradó részében a fedett fürdőépület áll rendelkezésre.

Mofetta a Mátrában

Mofetta a Mátrában

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést. Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különböző kezelésekre, gyógyításra.

A szárazfürdő Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőr-és bőr alatti kötőszövetekben, és a belső szervekben is megnyilvánul.
Hazánk egyik legvadregényesebb táján, a Mátrában, Parádfürdőn található, Budapesttől 110 km távolságra, Gyöngyös és Eger között félúton. A mofetta, Magyarország egyedülálló természeti jelensége Parádfürdőn is megtalálható. Hazánk unikális, természetes szén-dioxidos gázfürdője egy igazi balneológiai kincs.
Mofetta Parádfürdő gyógyászati központja 2011. július 1-jén nyitott terápiás és rekreációs célból érkező vendégei előtt.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Segway

Segway

A legmodernebb technikával telezsúfolt kétkerekű szerkezet, a segway, egy új élményt garantál. Hazánkban csak a Mátrában lehet erdei segway túrákat tenni. Tapasztaljuk meg a "high tech" élményt!

Egerszalók fürdő, strand

Egerszalók fürdő, strand

Az Egerszalóki gyógyfürdő 67 C°-os vize két, 400 m-es kútból törfel és építi folyamatosan Európa egyetlen sódombját. 1992-ben nyílvánították gyógyvízzé. A komplexum 17 kül- és beltéri medencével, wellness és fitness-szolgáltatásokkal, étteremmel várja vendégeit.

Oxygen Adrenalin Park

Oxygen Adrenalin Park

Itt minden érted van: -téli-nyári bobpálya mindenkinek, -quadpálya a vezetés szerelmeseinek, -függőhíd, canopy a bátraknak, -360°-os, átforduló hinta a kitartóknak, -óriás hinta (Hardinga) az adrenalin függőknek, -kalandpark kicsi és nagy kalandoroknak...

Mátrai kisvasút

Mátrai kisvasút

A fővárostól egyórányi autózásra található kisvasút két vonalon szállítja az utasokat: a Gyöngyös és Mátrafüred között húzódó sínpályán egész évben, míg a Lajosházára vezető vonalon a nyári hétvégéken járnak a szerelvények.

Török Fürdő Wellness - Eger

Török Fürdő Wellness - Eger

Törökfürdő Autentikusan meghitt hangulatú, hat medencével várja a vendégeket. Közvetlen átjárás biztosított a Termálfürdőből is. A fürdőt 1617-ben Arnaut pasa építette. A fő medencéje nyolcszögletű, felette kétszázezer aranylapocskával borított kupola.

Kékestető síközpont

Kékestető síközpont

Kékestetőről indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy nemrég felújított 700 méter hosszú felvonó, valamint két tanulólift üzemel.

Sípark Mátraszentistván

Sípark Mátraszentistván

A mátraszentistváni sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el. Tervezésénél kiemelt szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panorámát kiegészítő hangulati elemek létesítése.

Kutyafogattúra a Mátrában

Kutyafogattúra a Mátrában

Európa bajnok kutyafogathajtó vezetésével 8-12 Husky által húzott 3 fős kutyaszán nem csak hóban, hanem nyáron is kipróbálható. A túra alatt bepillanthatunk a bajnokhajtó és kutyái életébe, átélhetjük a kutyafogathajtás szépségét.

Gyöngyösi Állatkert

Gyöngyösi Állatkert

A kis alapterületű, de folyamatosan fejlődő, magánkézben lévő gyöngyösi állatkert fő vonzereje a töretlen népszerűséget élvező oroszláncsalád a sok kölyökkel és a meglepően sok állatra kiterjedő simogatási lehetőség.

Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babamúzeum

Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babamúzeum

A 24-es főút és az abasári út kereszteződésben helyezkedik el, közvetlenül a Bene-ház mellett.

Cím: 3232 Mátrafüred, Pálosvörösmarti u. 2.,
Tel.: +36 37 320-137; +36 37 320-183
Mobil: +36 20 540-3281; +36 20 338-7030

László Ólomkristály Parádsasvár

László Ólomkristály Parádsasvár

Családi vállalkozásunk ólomkristály termékek kézi csiszolásával foglalkozik. Különleges, egyedi termékekkel, saját tervezésű,egyéni mintavilágú kollekciókkal állunk kedves vásárlóink rendelkezésére.

Parádsasvári üvegcsiszolás

Parádsasvári üvegcsiszolás

Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek.

Kocsimúzeum

Mátra Múzeum

A Mátra Múzeum Gyöngyös keleti részén, a Mátra felé vezető 24. számú út mellett, az egykori Orczy-kastély épületében kapott helyet. Elsősorban a várossal és a Mátra-vidékkel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat gyűjti, egy részüket állandó kiállításon mutatja be.

Bodonyi Népművészeti Ház és Szövőműhely

Bodonyi Népművészeti Ház és Szövőműhely

A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be. Évtizedek óta működik a településen a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet részlege,

ahol hagyományos népi eszközökkel készülnek a faliszőnyegek, szőttesek, hímzések. A kéziszövő műhelyben kipróbálhatják az eszváta (szövőszék) működését, a mintaboltban pedig megvásárolhatják a Szövetkezet termékeit.
A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotóközösségei népművészeti alkotókházaikba várják a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységet (előzetes bejelentkezésüket köszönettel vesszük).
Cím: Bodony, Kossuth út 29.
Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 8-12 óráig

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Siroki vár

Siroki vár

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

Kosárfonó

Kosárfonó

A műhely és a kiállítás a falu központjában a Palócház mellett található, ahol személygépkocsival és autóbusszal is jól lehet parkolni. Baji Imréné Kiss Julianna a kosárfonás szeretetét és az alapvető készítési technikákat már gyermekkorában megtanulta édesapjától.

1982-től laknak Parádon, ahol szép műhelyt alakított ki két fiával (Baji Imre önállóan dolgozik Debrecenbe). Baji Imréné 1985 óta, Zoltán nevű fia 2000 óta népi iparművész. Fonott munkáikban a hagyományos formákat viszik tovább úgy, hogy a mai háztartásban is praktikusan használhatók legyenek. A kenyértartó kosarak, kis gyümölcsös kosárkák, tálcák, fonott demizsonok, kisdobozok harmonikusan illeszkednek a lakás berendezéseihez. A régi formák mellett új tárgyakkal is kísérleteznek: lámpaernyők, szalvétatartók, ruhatároló kosarak. A tárgyak többsége fűzfavesszőből készül, alkalmanként trópusi nádat is használnak. Munkáik több kiállításon (Zsámbék, Eger, Budapest, Besztercebánya, Olaszország, Németország) is láthatók voltak.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Kisnánai vár

Kisnánai vár

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt.

A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Egri vár

Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Üveggyártás Parádsasváron

Üveggyártás Parádsasváron

A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a sasvári üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, hanem egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is.

Recski Nemzeti Emlékpark

Recski Nemzeti Emlékpark

Az 1996-ban felavatott Recski Nemzeti Emlékpark a híres-hírhedt recski kényszermunka tábor volt rabjainak állít emléket. Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található.

A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.
A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.
Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, létét sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután hírét vette, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal 1951. május 20-án nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.
Sztálin halála (1953. március 5.) után, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt a recski tábort is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi nem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig visszaállítottak az eredeti állapotba - a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján. A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.
Cím: Recsk, Recsktől 6 km, jelzett út
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél, Hugyecz Jánosnál, a 06/20/93-59-043-as telefonszámon.
Nyitva tartás:
Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 9-17 óráig
Október 1-től április 30-ig szombaton és vasárnap 9-15 óráig
Téli időszakban (október 1-től április 30-ig) a Tábor nyitvatartásával kapcsolatban Ivádi Attila gondnokot lehet kereseni az alábbi telefonszámon: 06/20/435-0581
A kiállítóhelyen jelképes, 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani, mellyel a Recski Szövetséget támogatják a kedves látogatók.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Palócház, Parád

Palócház, Parád

Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.

Parád település legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve.
A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll. Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.

Cím: Parád, Sziget utca 10.
Telefonszám: 36/312-744
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél, Hugyecz Jánosnál, a 06/20/93-59-043-as telefonszámon.
Bővebben: Parád weboldala

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Népművészeti Tájház, Recsk

Népművészeti Tájház, Recsk

A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeti alkotóházaiba várja a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységeket. A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat,

melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást. A tájház Hevesi Háziipari Szövetkezet fenntartásában működik.

Cím: Recsk, Kossuth Lajos utca 118.
Telefonszám: 36/478-444
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 12-16-ig

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Asztalos Johák fafaragó művész kiállítása

Asztalos Johák fafaragó művész kiállítása

Asztalos Joachim népi fafaragó házában a művész állandó kiállítását lehet megtekinteni, az életnagyságú faragott szobrok hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. Parádon találjuk Asztalos Joachim fafaragó mester kiállítását melyet a mester felesége nyitott meg, így az odalátogatók,

a fafaragások, szobrok, kisplasztikák és domborművek megtekintése közben, érdekes és tartalmas élménybeszámolót hallgathatnak meg.

Cím: 3240 Parád, Kékesi u. 2.
Telefonszám: 36/544-070
Nyitva tartás:
Hétfő:szünnap
Kedd:szünnap Szerdától-Vasárnapig: 9-15 óráig

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Mátra Ásványház

Mátra Ásványház

150 m2-es kiállító térben az ásványok és fosszíliák klasszikus bemutatása mellett helyet kapnak a mikro ásványok bemutatásátszolgáló mikroszkópok, valamint egy UV szoba is. Emellett hazánkban egyedülálló módon egy működő ásványcsiszoló műhely életébe is bepillantást nyerhet a látogató, ahol a látogatóknak lehetőség nyílik saját gyűjtésű vagy vásárolt ásványaik megmunkálására.

Clarissa-forrás

Clarissa-forrás

Parádóhuta neves gyógyvize a Klarissza-forrásból fakad, mely a település délkeleti végében, az erdő szélén bújik meg. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. A forrást Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el. A nap bizonyos időszakaiban a gyengén folydogáló vasas-savanyú vízért sorba kell állni. Különleges íze és magas vastartalma miatt néhány napra érdemes tartalékolnunk belőle!

Bodonyi Kincsesház és Népi Motívumgyűjtemény

Bodonyi Kincsesház és
Népi Motívumgyűjtemény

A Bodonyi Kincsesház régi idők emlékét őrzi. Azokét az időkét, amikor "régi emberek" míves házakat építettek, amelyek az idők folyamán lassan-lassan az enyészeté lettek.
További információkért látogassa meg a weboldalát.

A Kristály vendégházak Önt is várják

Pihenjen nyugodt környezetben és tiszta levegőn Parádon.
Vegye fel velünk a kapcsolatot és foglalja le szállását.