Környékbeli programok, nevezetességek

Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter. A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva,

több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést. Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különböző kezelésekre, gyógyításra.

A szárazfürdő Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőr-és bőr alatti kötőszövetekben, és a belső szervekben is megnyilvánul.
Hazánk egyik legvadregényesebb táján, a Mátrában, Parádfürdőn található, Budapesttől 110 km távolságra, Gyöngyös és Eger között félúton. A mofetta, Magyarország egyedülálló természeti jelensége Parádfürdőn is megtalálható. Hazánk unikális, természetes szén-dioxidos gázfürdője egy igazi balneológiai kincs.
Mofetta Parádfürdő gyógyászati központja 2011. július 1-jén nyitott terápiás és rekreációs célból érkező vendégei előtt.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be. Évtizedek óta működik a településen a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet részlege,

ahol hagyományos népi eszközökkel készülnek a faliszőnyegek, szőttesek, hímzések. A kéziszövő műhelyben kipróbálhatják az eszváta (szövőszék) működését, a mintaboltban pedig megvásárolhatják a Szövetkezet termékeit.
A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotóközösségei népművészeti alkotókházaikba várják a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységet (előzetes bejelentkezésüket köszönettel vesszük).
Cím: Bodony, Kossuth út 29.
Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 8-12 óráig

Kattintson a gombra a becsukáshoz

A műhely és a kiállítás a falu központjában a Palócház mellett található, ahol személygépkocsival és autóbusszal is jól lehet parkolni. Baji Imréné Kiss Julianna a kosárfonás szeretetét és az alapvető készítési technikákat már gyermekkorában megtanulta édesapjától.

1982-től laknak Parádon, ahol szép műhelyt alakított ki két fiával (Baji Imre önállóan dolgozik Debrecenbe). Baji Imréné 1985 óta, Zoltán nevű fia 2000 óta népi iparművész. Fonott munkáikban a hagyományos formákat viszik tovább úgy, hogy a mai háztartásban is praktikusan használhatók legyenek. A kenyértartó kosarak, kis gyümölcsös kosárkák, tálcák, fonott demizsonok, kisdobozok harmonikusan illeszkednek a lakás berendezéseihez. A régi formák mellett új tárgyakkal is kísérleteznek: lámpaernyők, szalvétatartók, ruhatároló kosarak. A tárgyak többsége fűzfavesszőből készül, alkalmanként trópusi nádat is használnak. Munkáik több kiállításon (Zsámbék, Eger, Budapest, Besztercebánya, Olaszország, Németország) is láthatók voltak.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt.

A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Az 1996-ban felavatott Recski Nemzeti Emlékpark a híres-hírhedt recski kényszermunka tábor volt rabjainak állít emléket. Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található.

A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.
A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.
Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, létét sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután hírét vette, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal 1951. május 20-án nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.
Sztálin halála (1953. március 5.) után, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt a recski tábort is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi nem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig visszaállítottak az eredeti állapotba - a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján. A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.
Cím: Recsk, Recsktől 6 km, jelzett út
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél, Hugyecz Jánosnál, a 06/20/93-59-043-as telefonszámon.
Nyitva tartás:
Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 9-17 óráig
Október 1-től április 30-ig szombaton és vasárnap 9-15 óráig
Téli időszakban (október 1-től április 30-ig) a Tábor nyitvatartásával kapcsolatban Ivádi Attila gondnokot lehet kereseni az alábbi telefonszámon: 06/20/435-0581
A kiállítóhelyen jelképes, 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani, mellyel a Recski Szövetséget támogatják a kedves látogatók.

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.

Parád település legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve.
A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll. Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.

Cím: Parád, Sziget utca 10.
Telefonszám: 36/312-744
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél, Hugyecz Jánosnál, a 06/20/93-59-043-as telefonszámon.
Bővebben: Parád weboldala

Kattintson a gombra a becsukáshoz

A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeti alkotóházaiba várja a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységeket. A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat,

melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást. A tájház Hevesi Háziipari Szövetkezet fenntartásában működik.

Cím: Recsk, Kossuth Lajos utca 118.
Telefonszám: 36/478-444
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 12-16-ig

Kattintson a gombra a becsukáshoz

Asztalos Joachim népi fafaragó házában a művész állandó kiállítását lehet megtekinteni, az életnagyságú faragott szobrok hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. Parádon találjuk Asztalos Joachim fafaragó mester kiállítását melyet a mester felesége nyitott meg, így az odalátogatók,

a fafaragások, szobrok, kisplasztikák és domborművek megtekintése közben, érdekes és tartalmas élménybeszámolót hallgathatnak meg.

Cím: 3240 Parád, Kékesi u. 2.
Telefonszám: 36/544-070
Nyitva tartás:
Hétfő:szünnap
Kedd:szünnap Szerdától-Vasárnapig: 9-15 óráig

Kattintson a gombra a becsukáshoz